Zenei árnyalatok: Dinamika (12. lecke)

Ebben a leckében az érzelmek közvetítésének egy másik eszközéről fogunk beszélni – a zene dinamikája (hangossága)..

Azt már mondtuk, hogy a zenei beszéd nagyon hasonlít a hagyományos értelemben vett beszédhez. És az érzelmeink kifejezésének egyik módja (a szavak reprodukálásának tempója mellett) egy másik, nem kevésbé erőteljes – ezzel a hangerővel ejtjük ki a szavakat. A gyengéd, gyengéd szavak halkan hangzanak el, a parancsok, a felháborodás, a fenyegetés és a felhívás hangos. Az emberi hanghoz hasonlóan a zene is tud „kiabálni” és „suttogni”.

Ön szerint mi köti össze a „dinamit” nevű robbanóanyagot, a „Dynamo” sportcsapatot és a „hangszórókat”? Mindegyik egy szóból származik – δύναμις [dynamis], ami görögül „erőt” jelent. Innen származik a „dinamika” szó. A hang árnyalatait (vagy franciául árnyalatokat) dinamikus árnyalatoknak, a zenei hang erősségét pedig dinamikának nevezzük.

Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb dinamikus árnyalatokat, a leghalkabbtól a leghangosabbig:

• pp – pianissimo – pianissimo – nagyon halk
• p – Piano – piano – soft
• mp — Mezzo piano — mezzo-piano — meru csendes
• mf – Mezzo forte – mezzo forte – közepesen hangos
• f – Forte – forte – hangosan
• ff -Fortissimo – fortissimo – nagyon hangos

A még szélsőségesebb hangerő jelzésére további f és p betűket használnak. Például az fff és ppp megnevezések. Nincsenek szabványos nevük, általában „forte-fortissimo” és „piano-pianissimo”, vagy „három fortes” és „három zongora” mondják.

A dinamika megnevezése relatív, nem abszolút. Például az mp nem a pontos hangerőt jelzi, hanem azt, hogy a részt valamivel hangosabban kell lejátszani, mint p, és valamivel halkabban, mint az mf.

Néha maga a zene mondja meg, hogyan kell játszani. Például hogyan játszanál egy altatódalt?

Így van – csendben. Hogyan kell riasztót játszani?

Igen, hangosan.

De vannak esetek, amikor a hangjegyzetből nem derül ki, hogy a zeneszerző milyen karaktert helyezett a zeneműbe. Ezért a szerző dinamikai ikonok formájában utalásokat ír a zenei szöveg alá. Többé-kevésbé így:

A dinamikus árnyalatok mind az elején, mind a zenemű bármely más helyén jelezhetők.

A dinamikának további két jele van, amelyekkel gyakran találkozhatsz. Véleményem szerint kissé madárcsőre hasonlítanak:

Ezek az ikonok a hangerő fokozatos növelését vagy csökkentését jelzik. Tehát, hogy hangosabban énekeljen, a madár szélesebbre nyitja a csőrét (<), és hogy halkabban énekeljen, befedi a csőrét (>). Ezek az úgynevezett „villák” megjelennek a zenei szöveg alatt és felette is (főleg az énekszólam felett).

Tekintsük a példát:

Ebben a példában a hosszú dinamikus villa ( < ) azt jelenti, hogy a darabot egyre hangosabban kell játszani, amíg a crescendo véget nem ér.

És itt a zenei kifejezés alatti elvékonyodó „villa” ( > ) azt jelenti, hogy a töredéket egyre halkabban és halkabban kell játszani, amíg a diminuendo jel véget nem ér, és a kezdeti hangerő ebben a példában az mf (mezzo forte), a végső hangerő pedig a p (zongora).

Ugyanezen célokra gyakran használják a verbális módszert is. A " kifejezésCrescendo"(olasz crescendo, rövidítve cresc.) a hang fokozatos növekedését jelöli, és"diminuendo„(olasz diminuendo, rövidítve dim.), ill csökkenő (decrescendo, rövidítve decresc.) – fokozatos gyengülés.

cresc elnevezések. és homályos. kiegészítő utasítások kísérhetik:

• poco – poco – egy kicsit
• poco a poco – poco a poco – apránként
• subito vagy sub. — subito – hirtelen
• più – iszom – többet

Íme néhány további kifejezés a dinamikával kapcsolatban:

• al niente – al ninte – szó szerint „semmibe”, elhallgatásra
• calando – kalando – „lemegy”; lassítson és halkítsa le a hangerőt
• marcato – marcato – minden hangot kiemelve
• morendo – morendo – elhalványulás (lenyugvás és a tempó lassítása)
• perdendo vagy perdendosi – perdendo – erővesztés, lelógás
• sotto voce – sotto voce – aláfestéssel

Nos, befejezésül még egy dinamikus árnyalatra szeretném felhívni a figyelmet – erre ékezet. A zenei beszédben külön éles kiáltásként érzékelik.

A megjegyzésekben ez szerepel:

• sforzando vagy sforzato (sf vagy sfz) – sforzando vagy sforzato – hirtelen éles akcentus
• forte piano (fp) – hangosan, majd azonnal halkan
• sforzando piano (sfp) – sforzando-t jelöl, amelyet zongora követ

Egy másik „ékezet” írás közben a megfelelő hang (akkord) felett vagy alatt található > jellel jelzi.

És végül álljon itt néhány példa, ahol, remélem, a megszerzett tudást a gyakorlatban is át tudja majd ültetni: